Mert szereti!

Én nem sok mindenre emlékszem a szocializmusból, (főleg mivel a 80-as években születtem:) legfeljebb arra, hogy akkor még volt albán kagylókonzerv, meg Mókus csoki.
Ezek eltüntek,sok más dologgal együtt, viszont itt maradt nekünk a szocializmus filmtermése. Olyan gyöngyszemek mint például az Állami áruház, Két emelet boldogság (ohh az a szilvásgombócos rész), Indul a bakterház (egy másik remek szilvásgombócos jelenettel) és ezen blogbejegyzés fő témája Gyula vitéz télen-nyáron.


Az 1970-ben készült film témája a média hatalma (és a sorozatoké), már akkor. A televízió új, történelmi sorozatához keres főszereplőt, és hamar ki is választják Prohászka Ferit, a kamionsofört (a zseniális Koncz Gábor alakítja). Gyula vitéz a tipikus magyar hős a török megszállás idejéből. Szüzeket szabadít a töröktől, bajvív a királyért, és persze hódítj a hölgyek szívét. A sorozat hamar siker lesz, Feri pedig híres. Amit ő és barátai is próbálnak kihasználni. Ezzel együtt felébred a szunnyadó magyar öntudat és törökök iránt érzett ellenszenv. (Első jele egy nyilvános vécében megjelenő felirat.Hát igen:). Az indulatok egy Budapesten rendezett futóverseny török résztvevőjének megverésében tetőznek. Ezt még úgy-ahogy mmegtudják oldani egy ügyes kommnetárral (a versenyt leadja a tv), de ez nem mehet tovább, a sorozatot abba kell hagyni.
Így hát Gyula vitéz konspirálni kezd a király ellen, elkapják és lefejezik. Igen ám, de ez se a főszzereplőnek nem teszik, se a nézőknek. Feri nem akarja elveszteni híresség státuszát és nem hagyja magát elfogni a király emberei által. Az eredmény, Ferit az egyik túlbuzgó statiszta leüti és kómába kerül. But the Show must go on. Így a lefejezés jelenetben egy beugrót fejeznek le.
A nézők sem akarják vessznihagyni kedvenc sorozatikat és valóságos népfelkelés indul. A film egyik legjobb jelenete a stúdióbeszélgetés Gyula vitézről, szakértők és a nézők bevonásával. A nézők természetesen rehabilitálni akarják, és az is kiderül, hogy nem is Prohászka Ferit fejezték le. Oh micsoda gazság...:)
De a stúdió nem enged és nem is tud Feri kómában van. Így indul az új sorozat, ezuttal az űrben. (Vélhetőleg úgy gondolták, az ufók ellen nem tör ki népfelkelés:) De nincs sikeres sorozat Prohászka Feri nélkül. Így Feri bekerül a sorozatba mint Hungaria 4 (Még jó hogy a pólya fején hasonlít a jelmezre, és motyog is valamit:). Feje mellett egy üveg szilvalekvár (vagy valamilyen kompót, sajna rossz a videónk:( És mért van mellette? Há biztos mert szereti!

A film egy remek vígjáték, jobbnál-jobb szinészekkel (Kállai Ferenc, Öze Lajos ...) és remek, örökérvényü sztorival. Mindenképpen látni kell.

There is no magic!

- Mágia nem létezik. - mondta Nakor és elővett egy narancsot az üres zsákjából.

Jópár évvel ezelött, amikor még többet jártam könyvtárba (nem volt annyi pénzem könyvet venni, mint most:) kezembe akadt Raymond E. Feist Sethanon alkonya című műve. Tisztán emlékszem a vörös borítón egymásnak feszülő két harcos figurájára, egyikük egy fehér-arany páncélt viselő ember, másikuk egy páncélos, kétlábon álló vaddisznószerü lény. Mindig is vizuális típus voltam, és rögtön megtetszett az illusztráció, ugyhogy a kötelezők melett kivettem ezt a könyvet is. Nem bántam meg.
Addigra már többször elolvastam a Gyűrűk Urát és új fantasy élményre vágytam. Amit meg is kaptam a Feist-től. Még azon a hétvégén elolvastam a könyvet, aztán mégegyszer és mégegyszer. Azóta egy kivételével Feist minden könyvét beszereztem és olvastam már, többször is.
Nem is tudom igazából mi fogott meg annyira az író történeteiben. A történetek izgalmasak, bár általában lassan indulnak, de csakhamar azt veszed észre, hogy nem tudod letenni és a végén azt kívánod bárcsak lenne még pár oldal. Ez különösen az első négy (Mágus: a tanítvány, Mágus: a mester, Az ezüst tövis, Sethanon alkonya) könyvre igaz. Ennek a négy könyvnek olyan hangulata van amit az ezt követők már nem tudtak hozni. Ez korántsem jelenti azt, hogy a késöbbi könyvei rosszabbak lennének, de az első négy kiemelkedő, olyan módon amit nemigazán tudok megfogalmazni.
A karakterek jól kitaláltak és felépítettek, mindegyikük szerethető. Kedvenceim Sebes Jimmy, a tolvaj, és Nakor az isalani szerencsejátékos, aki sose fogy ki a jókedvből és a narancsokból.
Engem egy könyv elolvasása, vagy egy film megnézése után mindigis érdekelt mi lesz a hősökkel, miután megnyerték a végső csatát. A záró sorok után mindig sokáig gondolkodom mi lett a szereplőkkel. Feist könyveit olvasva, nem kell ezen a fejemet törni. A főhősök történetét (eddig) 19 könyvön keresztül követhetjük, további hat könyvben pedig érdekes és izgalams történetekkel ismerkedhetünk meg Midkemia és Kelewan világáról (a 3 részes Birodalom sorozat Kelewan világán játszódik, a szintén 3 részes Résháború legendája pedig 3 különálló történet a Résháború idejéből). A hosszú történet fonás azonban együttjár azzal a fájdalmas ténnyel, hogy a sajnos több karakter is meghal, nem feltételenül öregkori végelgyengülésben.
Összeségében Feist minden fantasy rajongónak alap, és azok is nyugodtan olvashatnak tőle akiknek annyira nem jön be a fantasy. Nekik az első négy könyvet vagy a Résháború legendája sorozatot ajánlanám.

Az író félhivatalos honlapja: www.crydee.com
Midkemia és Kelewan atlasza: http://www.elvandar.com

Larry Leadhead

Larry Leadhead a táblás stratégiai játékosok és figura gyűjtők kvinteszenciája. Doug Hamm és Eric Hotz képregénye remek humorral mutatja be a wargamerek világát, fajtáit és szokásait. A képregényből olyan nagy igazságokat is megtudhatunk, hogy az egyes egy magányos szám, vagy, hogy miért érdemes elmenni egy istentiszteletre (hogy inspirációt nyerjünk a bibliai témájú seregünkhöz, természetesen:). A poénokhoz azért nem árt némi wargames ismeret.
Végül az ajánlás a honlapról: The Larry Leadhead Comic Strip is dedicated to all gamers
who really love their hobby, but don't take it too seriously!

***

Találtam Flesh Gordon képregényt a neten. Hurrá!! a képregények itt találhatók, a letöltés/scifi-fantasy-akció/Flesh Gordon részben. Összesen 5 db, magyarra fordítva. Tessék művelődni.

Van Gogh

Tegnap voltunk a Van Gogh kiállításon Budapesten. Hát... a képek szépek voltak, a többségük legalábbis, de a kiállítás maga élvezhetetlen volt. A mesterséges félhomály idegesítő volt, akkor is ha a képeket megvilágították. Bár a beléptető rendszer lehetővé tette volna, a múzeum nem szabott meg maximális látogatói számot limitet a tárlat egyidejű megtekintésére. Az eredmény egy hatalmas tömeg, kibirhatalan zaj, és fusztráció. Nem leeht elmerülni a képekben, mert valaki vagy eléd áll, vagy lökdösnek, vagy a hátad mögött fejti ki suttogva a társának a véleményét. Van Gogh munkái nekem annyira nem tetszenek, egy-két kivétellel, és sajnos ez a kiállítás, ilyen formában nem tudta megváltoztatni a véleményemet. A múzeumi szervezők egyest érdemelnek ezért!

Telling the truth can be dangerous business.

Telling the truth can be dangerous business.
Honest and popular don't go hand in hand.
If you admit that you can play the accordion,
No one'll hire you in a rock 'n' roll band.

A fenti dalszöveg Dustin Hoffman and Warren Beatty előadásában hangzik el, az Ishtar címü filmben. A 87-ben készült film a maga idejében megbukott, de azóta igazi kultfilmé vált.

A sztori egyszerű, két tehetségtelen énekes-dalszerző összeáll, hogy Simon & Garfunkel nyomán híresek és gazdagok legyenek. A nagy kitörést számukra egy Maroccoi fellépés jelentheti. Ám Észak-Afrikában belekeverednek Ishtar, egy kitalállt állam, politikai cselszövéseibe.

A film első fele a két hős Lyle Rogers (Beatty) és Chuck Clarke (Hoffman) összeismerkedésének történetét mutatja be visszaemlkezések formájában. A dalírós jelentek fantasztikusak, akárcsak a dalok. A film második fele a Lyle és Chuck Ishtar szociális reformjainak kivivásában játszott szerepét mutatja be. Többek között egy CIA ügynök-Jim Herrison-(Charles Grodin játsza fantasztikusan), egy helyi baloldali felkelő Sheira Aselle (Isabelle Adjani) és egy vak teve segítségével. A bazári üldözős jelenet, a különböző kémekkel, a klasszikus szönyeges szökéssel felülmúlhatatlan. A végén pedig a szociális reformok mellé a két hősnek egy lemezszerződést és népszerüsítő turnét is sikerül kiharcolniuk.

A film másik nagyszerü aspektusa a zenéje, a dalok amiket Lyle és Chuck szerez és ad elő. Ezeket maguk a szinészek, Beatty és Hoffman, énekli, pont olyan rosszul, ahogy azt a szerepük megkívánja. A film rajongói oldalán ezek meghallgathatóak, szövegük itt olvasható. Érdemes meghalgatni őket, nagyon jók:)

One Ring to rule them all

Új nap, új post.
Mai témánk a könyvek. Illetve a kedvenc könyveim.
Ezekből van egypár, de a Number One a Lord of the Rings vagyis a Gyűrűk Ura.
Tolkien mester munkáját 12 évesen olvastam először, és meghatározó volt az izlésem és személységem alakulásában. Gimlinek köszönhetem a hosszú hajam és a nagy szakállam ami úgy idegesíti a nővérem. Köszi Gimli:)
Azóta szeretem a kaland, fantasy és sci-fi regényeket. Jó belemerülni a könyvekbe és elfeledkezni a holnapi vizsgáról. Meg minden másról. Igen élénk a fantáziám és szeretem a hősőket.
Régebben próbálkoztam regényírással, de nincs elég türelmem, nem tudok jól fogalmazni és túlságosan sokszor kalandozik el a figyelmem, nem tudok sokáig egy dologra koncentrálni. Úgyhogy máshogy kell elérnem hogy híres és gazdag legyek... (sóhaj:)

***

Elkezdtem összeállítani egy listát a filmekről amiket látnod kell ha én akarsz lenni:)

Mighty Snow Demons, indeed!

Nincs hó!!! Már a karácsony sem volt fehér (a család elvetette az ötletem, hogy szórjuk be lisztel az udvart...) és még mindig nem esett egy miliméter hó sem:(
És rájöttem miért van ez így! Nem áldoztunk avarégetéssel a Hatalmas Hó Démonoknak!
Pedig benne van a Calvin és Hobbes bibliában.
Calvin and Hobbes egyébként a kedvenc képregényem, imádom. Leginkább azért mert sokban hasonlítunk (bár nekem tigris helyett egy rózsaszin párducom volt, illetve még mindig megvan:). Róluk illetve az alkotóról, Bill Wattersonról, itt lehet többet megtudni: Calvin and Hobbes.

Tehát ezúton kérek mindenkit aki szereti a havat, hogy gyújtson egy gyertyát a szánkójánál és kérje a havazást.


(A vallásosaktól elnézést kérek:)

Helycsere

Mivel felvilágosítottak, hogy az előző hely jellege nem éppen megfelelő a blogomnak, rövid tanakodás után úgy döntöttem itt folytatom.