Dreadfleet

Ahoy, szárazföldi patkányok!

A hó elejétől kapható a Games Workshop új, önálló (nem lesz hozzá kiegészítő) társasjátéka, a Dreadfleet. Régebben, főleg a 80-as években, elég sok társast adtak ki a fő játékaik mellett. Aztán, ahogy változott az üzletpolitikájuk, ezek szép lassan elhaltak. Most azonban úgy tűnik, hogy újra elkezdtek önálló társasjátékokban is gondolkodni. 2009-ben kiadták a népszerű Space Hulk 3. kiadását, most pedig előrukkoltak a Dreadfleettel. A dolog apró szépséghibája, hogy mindkét játék limitált példányszámban jelenik meg, így nincs igazán lehetősége az embernek, hogy sokat töprengjen megvegye-e vagy sem. Persze lehet később is találni az e-bayen egy-két dobozzal, de a Space Hulkhoz két-háromszoros áron lehet csak hozzájutni. Nem tudom a Dreadfleet mennyire lesz drága ha elfogy a hivatalos készlet, de nem is érdekel. Mert vettem egyet (klubos kedvezménnyel nem volt drága. De tényleg, anyu, nem kell mérgesnek lenni. És ezt ki is fogom festeni. Tényleg). Pontosabban előrendeltem, hogy biztos jusson nekem is, és elsején már át is vehettem.

A Space Hulk nem izgatott igazán; nem kedvelem a Space Marinokat, a játék maga sem tetszett annyira (nem rossz játék, de nekem nem jött be). Viszont a Dreadfleet már más tészta. Ebben kalózok vannak. Kalóz hajók pontosabban. Fantasy kalózhajók, ha egész pontosak akarunk lenni. És a hajók gyönyörűek. Tíz darab van belőlük és mindegyik más, egyéni. Van törp acél csatahajó, káosztörp mechanikus kraken, szellem hajó, úszó erőd stb. Vannak a jó oldal öt hajóval meg a gonosz szintén öttel. A hajók mellett van a dobozban egy halom egyéb cucc is. Szigetek, tengeri szörnyek, hajóroncsok, jelzők és egy nagy szövet alap, amin játszani lehet.
A szabályok elég egyszerűek és elég sok a véletlen tényező, de szórakoztatónak tűnik. Játszani még nem játszottam. Előbb ki akarom festeni a hajókat, meg a többi cuccot.
Mivel nem tudtam eldönteni, hogy melyik hajóval kezdjem, így fogtam egy tíz oldalú kockát és a véletlenre bíztam a választást. Hetest dobtam így az első hajó, ami színt kap a Curse of Zandri lesz.

Curse of Zandri (Copyright GW)

A játék a Warhammer Fantasy világában játszódik, ahol az egyik "faj" a Tomb Kings. Ők gyakorlatilag egyiptomi élőholtak. A Curse of Zandri egy ilyen élőholt király hajója. Evezős és van rajt egy kvázi lézer; a hajón található piramis összegyűjti a napfényt és a Mortis Folyó Ékkövén keresztül felgyújtható vele az ellenség.
Úgy döntöttem maradok a hivatalos színsémánál, bár hajó négy márvány szobrát nem lesz könnyű jól megcsinálni. Majd meglátjuk.
A Zandri mellett a Vulkán szigetet, a hajóhoz tartozó segédhajót és a fordulás illetve szél jelzőt tervezem még kifesteni. Ha kész nekiállok a következő hajónak. Képet majd teszek fel.

The Last Hero

Nővérem kérte hogy tegyem fel ezeket.
Amint alább látszik szoktam gobelinezni is. Néha.
Ezek Paul Kidby illusztrációja alapján készültek amit a The Last Hero (Az utolsó hős) című Terry Pratchett könyvhöz készített. Magát az illusztrációt leginkább a Bayeux-i kárpit ihlette.
A képen a történet egyik szálának hősei láthatóak. Ők a Silver Horde, azaz az Ezüst Horda, vezetőjük pedig nem más mint Cohen a Barbár. A sztori röviden annyi, hogy az első hős ellopta a tüzet az istenektől, az utolsók pedig vissza akarják adni, kamatostul. Egy nagy hordó robbanóanyag formájában. Egyenesen az istenek lakhelyén.
Ez persze nem mindenkinek tetszik, így Ankh-Morporkból elindul egy különítmény, a Patrícius megbízásából, hogy megakadályozza a dolgot. Ennek Széltoló a kibukott varázsló és (akaratán kívüli) kalandor, Carrot Ironfoundersson kapitány, a városi őrség egyik parancsnoka (kétméteres törpe és titkos örököse a trónnak) valamint Leonard of Quirm, a hobortos feltaláló a tagja. Ők Leonard találmányában egy kvázi űrhajóban kelnek útra (az Ezüst Horda gyalog megy). A többit tessék elolvasni.

Az illusztráció:

Első kép. Boy Willie és Mad Hamish (tolószékben)

Második kép. Truckle the Uncivil és A Bárd (elrabolva)


Harmadik kép. Caleb the Ripper és a tartozás (kamatokkal)


Negyedik kép. Cohen a Barbár, work in progress állapotban


Az ötödik képen pedig a hegy fog szerepelni, az istenek lakhelye. Az egyenlőre még csak fel van rajzolva az anyagra, de nem kezdtem még el.
Együtt az egész:


Maga a gobelin úgy készül, hogy az illusztráció alapján szabad kézzel rajzolok egy körvonal figurát egy a4-es lapra ceruzával. Ha elégedett vagyok vele átrajzolom fekete tollal, majd ráteszem a gobelin anyagot (most nem jut eszembe mi a pontos neve). Alkoholos filcel átrajzolom a figurát a gobelin anyagra. Elsőnek a "színes" részeket töltöm ki, aztán megcsinálom a hátteret. Legvégül fele vastagságú, sötétbarna fonallal "megrajzolom" a körvonalakat (a gobelinhez 6 szálú fonalat használok, körvonalakhoz szétszedem három-három szálra a fonalat).
Maradva az eredeti rajz színvilágánál barnás színeket használtam. A háttér maga két színből áll, amelyek nagyon közel vannak egymáshoz. Ezzel próbáltam az idő általi elszíneződést imitálni.
Az eredeti képen a hordó "élesítő szerkezete", a rudak, csupán körvonalak, de én úgy gondoltam, hogy a lila jól illene a képpbe, megtöri a színvilágot, de nem üt el zavaróan. Szerintem jó lett.
A képeket külön keretben fogom elhelyezni és majd egymás mellett fognak lógni valahol.
Van egy kép hasonló stílusban amin a horda épp egy elefánt fóka szerű szörnnyel harcol. Az is kb. akkora mint ez, és arra gondoltam, hogy azt majd megcsinálom egyben. Valamikor.

IV. H.É.T.

Több mint egy hete két hónapja (elfelejtettem aktiválni a postot...), május 1.-én, megrendezésre került a IV. Hadvezérek És Taktikák verseny, melyet a klubunk, a székesfehérvári Főnixcsarnok rendezett. Az eddigi gyakorlattól eltérően egy napos volt a verseny két játékkal, az eddigi két napos - 4 játékos felállással szemben. Most Warhammer 40k-ra és Warmachine-ra lehetett nevezni. Legközelebb szintén egynapos lesz az V. H.É.T., akkor majd Malifaux és Warhammer Fantasy lesz.
Mivel az idei első H.É.T.-en 40k-ban neveztem, a most úgy döntöttem, hogy kipróbálom a Warmachinet. Aztán letettem róla, de mégis rábeszéltek és nem bántam meg. A verseny a második liga nyitánya is volt egyben és Escalation típusú csatákkal. Ez azt jelenti, hogy a három csatát növekvő pontszámból játszottuk (15-25-35), és amit az alap sereget kellett tovább bővíteni 10-10 ponttal. Kivenni, lecserélni nem lehetett egységeket, csak hozzátenni.
Mivel az előző ligán szinte végig kalózokkal játszottam (és nincsenek összerakva, meg zsoldos jackekből is hiányz szenvedek), most Cygnarral indultam.
Warcasternek Captain Allister Caine-t választottam, ő az epic verzió. Jó kis lövős caster, hasznos varázslatokkal, de nem nagyon bír el egy jacknél többet, így csak egy Ironcladot raktam be mellé. Úgy döntöttem, hogy fluff helyett inkább megpróbálok nyerni, ezért nem tierlistát raktam össze, hanem hoztam a kötelezőket. Squire, Reinholdt, Arcane Tempest gun Mage egység Officerrel. A maradék két pontból beraktam Alten Ashlyt mivel elég sok Hordás is jött a versenyre.

Az első csatát Rudi_von_Dudi szintén zenész Cygnar serege ellen vívtam. Ő Kray-t hozta két Hunterrel, rangerekkel és a Black 13th osztaggal. Tier 2-es sereg, nagyon mobilis, a két Hunter elég veszélyes, meg is ijedtem tőle. Ő pakolt fel elsőnek, a két szélre a Huntereket, középre a Rangereket és Black 13th-t. Kray mögöttük állt fel. Én a középtől kissé balra felraktam a Gun Mageket melléjük Cainet, Reinholdtot és a Squire-t. Középre az Ironclad került, messze jobb szélre pedig Alten Ashly. Az első körben mindketten helyezkedtünk, majd a másodikban megindult a gyilkolás. A Black 13th és a Rangerek leszedtek 5 Gun Maget, az egyik Hunter pedig megsebezte az Ironcladot. A maradék két Gun Mage elrontotta a morált (én úgy emlékeztem, hogy a heti liga előny egy morál újradobását adja, de újradobva sem lett meg...). Kray nagyon felbátorodott ezen és ő is közelebb jött és leadott egy lövést. Cainenek sem kellett több, kilépve a fedezék mögül megindult a lovas 'caster felé és félúton teleportált egyet. Pont befért a Kray előtt álló Hunter mögé és a featjét elmondva kilencszer rá is lőtt a meglepett warcasterre. Kellett is a kilenc lövés, mivel a második nem talált és a harmadik csupán hármat sebzett, amit levédett az erőtér. Szerencsére a többi már jobban ment. A második körben nyertem caster killel, de a küldetés is ez volt.

Az ebédszünet utáni második csatámban Bowen Circle of Orboros serege ellen kellett kiállnom. A 15 pontos seregemet egy minimál osztag Precursor Knight és attachment valamint egy Journyman bővítette 25 pontra. Ellenfelem pKruegert hozta egy Pureblood és egy Feral Warpwolfal, egy attachmentes Druida osztaggal valamint egy attachmentes Shifting Stone egységgel. A küldetés capture the Flag Egg volt. Én betettem a Precursorokat a saját zászlóm mögé védekezni, az előttük lévő erdőbe pedig Alten Ashlyt. Caine a kíséretével ismét középtályra került, míg a Gun Magek a Journymannal megtámogatva az ellenfél zászlójával szemben álltak fel. Ellenfelem valamilyen okból védtelenül hagyta a saját zászlaját és mindent az én zászlómmal szemben rakott fel. Ezt ki is használtam. Míg Alten ez erdőből ritkította a Druidákat, Caine az Ironcladdal középen próbálta elvágni az utat az ellenséges objektíva felé. Eközben a Gun Magek és a Journyman megindult előre egy dombon keresztül. A vége az lett, hogy a Journyman befutott a zászlóhoz, Krueger pedig nem tudta megölni a featjével (a Gun Mageket azért sikerült). Nyertem a második csatát is, küldivel.

A két győzelmemmel jó helyen álltam a ranglistán, harmadik ellenfélnek meg is kaptam az élen álló Márkot, aki szintén Orborossal jött. Viszont merőben más sereget kaptam a nyakamba. 35 pontból hozta Morvanát egy Argussal és a Woldwyrd-al, két osztag Tharn Bloodweaver-t, egy fullos Tharn Bloodtracker osztagot Nuala-val, egy három fős Tharn Wolf Rider egységet és egy War Wolf-ot. Magát Morvanát egy Druida osztag kísérte.
Én a Black 13th, sima Eirysst és még négy Precursort raktam a seregbe. A küldetés az ellenfél zónájának foglalása volt, a tábla közepe táján.
Ellenfelem átadta a kezdeményezést, így én álltam fel elsőnek. A lovagokat beraktam középre a zóna mögé, tőlük balra a Black 13th-t és egy fal mögé Alten Ashlyt. Jobbra tőlük Caine ált fel a kiséretével (Ironclad, Squire, Reinholdt). A Gun Mage-ek a jobb szélre kerültek. Eiryss Caine elé, fedezékebe állt be. Ellenfelem hasonlóképp széthúzta az arcvonalát. Morvahna középre állt fel, körülötte a duridákkal. A két oldalára egy-egy Bloodweaver osztag került. A jobb oldalra, a Gun Magekkel szemközt, a War Wolf, a baloldalra a Wolf Riderek kerültek. A két beast a Bloodweaverek mögé került. A Bloodtrackerek a zónába kerültek.
Az első körben csak helyezkedtünk, én mindenkivel elindultam előre. Caine elmondta magára a True Shot-ot, a Journyman meg az Arcane Shildet a Gun Magekre. A faimádók szintén megindultak.
A második körben megkezdődött az öldöklés. A Gun Magek tették a dolgukat a jobb szélen, leszedték az egyik Bloodwaver osztagot meg a War Wolfot. A másik szélen a Black 13th-n viszont alulmúlta önmagát. Hárman Alten Ashlyvel megtámogatva nem tudták megölni a három Wolf Ridert, csak egyet, ami elég nagy problémákat okozott a későbbiekben. Középen Caine lelőtt két Bloodtrackert. Morvahna azzal kezdte a körét, hogy visszahozta a két halott Bloodtrackert (nyavalyás upkeepe spell, adott számú fury-ért visszahozható adott számú figura egy osztagba... fury-ból meg sosem szenvedett hiányt). Aztán a megmaradt két Wolf Rider rohamból megölte a Black 13th-t (nyavalyás Prey szabály). Morvahna aktiválódott, elnyomta a featjét, amit sikerült nagyobb veszteségek nélkül megúsznom. Meghalt három Precursor a rohamozó Bloodtrackerek miatt, meg három Gun Mage, köztük az officer, az Argusnak köszönhetően.
A harmadik körben a Gun Magek lötték az Argust, aztán a Journyman be is rohanta. Cain lelőtt 4 Bloodweavert meg talán egy Bloodtrackert. A Precursorok levertek még négyet, az Ironclad egyet, Alten Ashly meg hiába próbált megütni egy Wolf Ridert, nem találta el. Sokra nem mentem a Bloodtracker gyilkolással, visszajött az összes és rohamból levertek még négy Precursort. Az Alten Ashly-t támadó Wolf Rider sem volt ügyesebb ellenfelénél, ő sem talált. Ahogy a Journymant támadó Argus sem, aztán meg nem sebzett elég nagyot. A druidák visszalökdösték az Ironcladot legalább 5-6 inchet. A Woldwyrd meg rálőtt Cainere (bár ez lehet hogy a negyedik körben volt).
Innentől kezdve már csak caster killel volt esélyem nyerni. A folyton feltámadó és rohamozó Bloodtrackerek felmorzsolták a Precursorokat. A balszárnyat teljesen elvesztettem már régen, a jobb oldalon meg a Gun Mageknek nem nagyon volt célpontjuk. Az utolsó előtti körömben megpróbálkoztam egy teleportálós rohammal, de Morvahna túl messze volt. Mark szépen körbe állta a druidákkal, a warlockja meg átment az én zónámba. Ekkor már volt egy pontja és a csata állása szerint is csak akkor tudtam volna győzni, ha sikerül Morvahnat eltalálnom egy Magic Bolt-al. Ezt akadályozta egy druida Caine melee zónáján kívül, illetve a Woldwyrd aki duplázta az elmondott varázslatok költségét. Őt berohantam a Journymannal, de nem sikerült megölnöm. Alten Ashly megunva a körök óta tartó céltalan harcot, otthagyta a Wolf Ridert és nem halt bele a free strike-ba. Cserébe rálőtt Morvahna-ra és be is sebezte (legalábbis asszem ő volt, annyi biztos hogy Morvahna nem volt full életen). Ezek után a megmaradt négy Gun Mage is rálőtt de csak egyszer találtam el és azt is ráosztotta egy 3"-en belüli Bloodtrackerre... (nyavajás Sacrificial Pawn...). Ezután már csak Caine maradt. Aktiváltam, elmondta a featjét, meglőtte az előtte álló druidát, el is találta, megölte de a sablon alá kerülő főnököt aki spell negálást fenntartotta nem sikerült sebeznem. Hat helyett mindössze hármat dobtam 2d6-on. Ezzel véget is ért a játék (a győzelemhez azért kellett volna még egyszer 10 aztán 15-16-ot dobnom 3d6-al). Az ellenfelem körében meghaltak a zónámba beállított figuráim így megszerezte a második pontját is.
Izgalmas csata volt, még a legvégén is volt esélyem, de nem jött össze. Így viszont sajnos még a dobogóról is lecsúsztam, csak a 6. helyre voltam jó. Minden esetre jól éreztem magam, jó volt ismeretlenek ellen játszani. Azt hiszem legközelebb is kihagyom a 40k-t és inkább WM-ben indulok. Mondjuk kalózokkal ;)

Hobbi part IV

Szóval megvan a nekünk tetsző figura. Eltüntettük róla a sorját, összeragasztottuk a darabokat, esetleg módosítottunk is valamit rajta. Nos akkor már csak egy dolog van hátra, életet kell lehelni a tárgyba. Erre való a festés.

Személyes tapasztalat (amit bárki aki játszik hasonló játékokkal megerősíthet), hogy még egy viszonylag szarul festett sereg ellen is jobb játszani, mint egy műanyag szürke - fehérfém színű ellen (vagy fekete - fehér alapozott ellen). Persze van ennél is rosszabb, a proxyzás. A proxy ugyebár helyettesítést jelent, például így. Vagy ott van az az eset, amikor az egyik barátom Wahammer Fantasyt játszott. Az ellenfele egy ork sereget vezényelt. Amikor odamentem éppen az ő köre volt, és szépen sorban aktiválta is az egységeit. Mozog ez az ork szekér, mozog az az ork osztag. Mozog a squig herd. Itt volt némi fönnakadás, mert senki nem látta a squig-eket a táblán. Erre a srác rámutatott egy halom dobókockára az asztal egyik szélén, hogy az a squig herd....
Persze a legtöbben akkor szoktak porxyzni egy egységet vagy figurát, ha ki szeretnék próbálni mit tud az asztalon, mielőtt megveszik (elég drágán). Ezzel nincs is semmi gond, én is gyakran csinálom ezt. A probléma ott van ha valaki rendszeresen proxyzza az egységeit, figuráit, és esze ágában sincs megvenni a figurát.

De mi rendes gamerek vagyunk, megvettük a figurát, ami már csak pár szép színre vár. Ehhez kellenek ecsetek. Az ecset kiválasztása fontos, 6-os ecsettel nem lehet egy 28mm-es figurát festeni. Ha ragaszkodunk a számozáshoz, akkor 0-ás 2/0-ás és mondjuk egy 5/0-ás ecset indulásnak jó. A 0-ás a nagy felületekhez kell, legtöbbet a 2/0-ásat fogjuk használni, az 5/0-ás pedig az apró részletek megfestéséhez kell.

Az ecsetek amiket jelenleg használok.

Én mondjuk nem a számozást szoktam nézni (ami ecset fajtánként nagyon eltérő lehet; van olyan 2/0-ás ecsetem aminek a szőre akkora mint egy másik gyártó 1 számozású ecsetéé), hanem a magát az ecset szőr részét. Ha szemre elég vékony (vagy vastag), akkor jó. Emellett fontos, hogy ép legyen az ecset hegye. Ha nagyon szétállnak a szőrök, akkor nem lehet szép, tiszta egyenest festeni. Jó ha van az ecseten védő henger (ez általában egy kis átlátszó műanyag cső szokott lenni).

A feslő képen használt ecsetek, az alsón újak védőhengerrel.

Az ecset mellé festék is kell. Ebből több fajta is létezik. Vannak kimondottan figurákhoz készült festékek mint például a Games Workshop festékei vagy a Privateer Press színei, illetve a Valejo festékek. Ezek mind akril festékek tehát hígíthatóak vízzel, és elég gyorsan száradnak, ami kevés idővel rendelkezők számára nagy előny lehet. A színválaszték is elég jó. Hátrányuk, hogy drágák. Alternatíva lehet a makett festékek. Ebből is van többféle. Az egyik legismertebb talán a Humbrol de ott van Tamiya vagy a Model Master is. Ezeknek a gyártóknak az akril mellett vannak olaj bázisú festékeik (enamel) is. Ezek nem hígíthatóak vízzel és sokkal hosszabb a száradási idejük. Mivel én makettezéssel kezdtem a karrierem, így én Humbrol enamel festékeket használok leginkább. Ennek egyszerű praktikussági okai vannak; ezt lehetett legegyszerűbben beszerezni, olcsó (volt és most is az, legalábbis a figura gyártók akriljaihoz képest) és már hozzászoktam. A figura festők nagy többsége akril festéket használ, de olajjal is lehet szépen festeni, ha tudja használni az ember. Persze az olaj festékeknek is van hátránya. Az egyik a már említett hosszú száradási idő. A másik a színválaszték; a figuragyártók színpalettája a figurákhoz van szabva, sok olyan színük van ami normál, történelmi makettekhez nem kell (például a Humbrolnak csak egy lilája van, míg a GW, PP vagy a Valejo 3-4 árnyalattal is rendelkezik). Persze lehet próbálkozni színkeveréssel, de ha egy sereget festünk, hosszútávon, akkor elég nehéz lesz minden alkalommal pont ugyanazt a színárnyalatot összehozni. Így én is rendelkezem néhány szükséges illetve alap akril színnel.
Az olaj festékeket ugye nem lehet vízzel hígítani így szükségünk lesz hígítóra. Ezt általában ott megtudjuk venni ahol a festéket, különböző méretű kiszerelésekben.

A festőládám, minden szükséges dologgal.

Ha megvan a nekünk tetsző festékgyártó, kiválasztottuk a színeket, vannak ecseteink, akkor már csak egy hely kell, ahol festhetünk. Fontos a jó megvilágítás, a kényelmes, megfelelő magasságú szék, illetve hogy legyen elég helyünk. Az sem mindegy milyen a hőmérséklet. Hidegben elgémberedik, remegni fog a kezünk, nagy melegben pedig hamar megszárad a festék, vagy elpárolog a hígító. Olajbázisú festék használata esetén fontos a szellőzés biztosítása is.
Mivel nem tartom magam nagy festőnek nem kívánok abszolút igazságokat közölni festési technikákról, így csak néhány alapvető dolgot írnék le, illetve azt hogy én hogy csinálom a dolgokat.
- Érdemes megmosni a figurát, mielőtt nekiállunk festeni, hogy eltávolítsuk a rákerült zsírt, port, illetve az öntésből visszamaradt leválasztó anyagokat.
- Ne fessünk a festékes tubusból, inkább vegyünk ki egy kis mennyiséget egy külön tálkába. Ez sokkal könnyebbé teszi a hígítást, illetve hosszabb élettartamot biztosít a festéknek, mivel nincs folyamatosan nyitva a tubus.
- Érdemes mindig hígítani a festéket. Több hígabb réteg szebb felületet ad, mint egy vastagon felvitt.
- Ne mártsuk bele a festékbe az egész ecsetet. Elég ha a fej egyharmadát használjuk festék felvételre. Ne tunkoljunk, az azonnal tönkreteszi az ecset hegyét.
- Mossuk ki gyakran az ecsetet. Ha sokáig várunk, a festék beleszárad az szőr tövébe, majd egyre lejjebb terjed míg végül teljesen megszárad, használhatatlanná téve az ecsetet. Ha úgy érezzük a szőr nem hajlik olyan simán, a festék nem fed olyan egyenletesen mossuk ki, illetve hígítsunk a festéken kicsit.
- Az ecsetet ne hagyjuk a kimosó tálkában. Ha vizet használunk cseréljük gyakran a vizet, koszos vízben nem lehet kimosni semmit. Ha olaj festéket használunk ne mártsuk bele az ecsetet a hígítós üvegbe. Inkább egy kis pipettával vegyünk ki egy-két csöppet és azt cseppentsük az ecset hegyére. Szintén fontos hogy a hígító tiszta maradjon. Fekete után nehéz szép sárgát festeni, ha nem tudjuk jól kimosni az ecsetet.
- Miután benedvesítettük az ecset hegyét hosszanti irányban húzzuk végig a kimosó tálka falán vagy hígító esetén egy műanyag lapon. Ezután töröljük meg az ecsetet. Én papírzsebkendőt használok erre a célra. Szintén hosszanti irányban finoman töröljünk, mintha csak festenénk. A nedvesítést-törlést addig folytassuk, amíg az ecset nem hagy színt a zsebkendő. Törlés közben finoman meg is forgathatjuk az ecsetet, így lehet kicsit "hegyezni" a végét.
- A színek felvitele előtt érdemes lealapozni a figurát. Erre a célra fehér vagy fekete színt szoktak használni a leggyakrabban. Az alapozás sokat segíthet. Ha sok világos színt használunk a figurán fehérrel alapozzunk, feketére nehéz szép sárgát, pirosat vagy éppen fehéret festeni. Én mindig fehéret használok, mivel erre a sötét színek is könnyen felvihetők és a részleteket is könnyebb meglátni, mint egy fekete figurán.
- Én általában a "mélyebb" részekkel kezdem a festést, illetve a világosabb színeket viszem fel előbb, ahol lehet.
- A festés befejezése után mindig tegyük vissza az ecsetre a védőkupakot és ellenőrizzük, hogy az összes festékes tubus jól le van-e zárva. Alkalmanként érdemes egy-két csepp vizet vagy hígítót is tenni a festék tetejére lezárás előtt.

Egyenlőre ennyi. Később majd lehet írok a különböző technikákról is, addig ezeken az oldalakon lehet még művelődni: Figurafestés I, II, III, IV, V.

H.É.T.

Múlt szombaton részt vettem az első (és remélhetőleg nem az utolsó) Hadvezérek És Taktikák (H.É.T.) Warhammer Fantasy, 40k és Warmachine versenyen (a WM péntek este volt).
Jómagam Warmachine és 40k kategóriában indultam; Fantasyt nem játszom, meg hat verseny csata egy napon elég sok, ahogy azt páran megtapasztalták.

Warmachine-ban nem teljesítettem valami jól, mindössze három pontot szereztem, amivel a negyedik hely lett az enyém. A négyből... Két csatát játszottam és mindkettőben elég csúnyán elvertek. Nem volt jó a taktikám (vagy inkább nem volt taktikám) és a dobásaim is elég rosszak voltak. De nem nagy úgy, jól éreztem magam:)

A szombat délután kezdődő 40k már jobban sikerült. A verseny 1000 pontból ment. Én Imperial Guarddal indultam, seregem pedig a következőkből állt.

HQ
Ironhand Starken, 3x Flamer, 1 Heavy Flamer, 2x Bodyguard, Officer of the Fleet, Carapace armour
Chimera multilaser - heavy flamer + heavy stubber

Ez 325 pont volt, ami egy 1000 pontos seregben elég sok. Nem is nagyon hozták be az árukat. Ideális esetben nagyot tudnak ütni, de hát azt elég nehéz összehozni. Főleg ha a Chimera nem éri meg a második kört... A Fleet Officer viszont hasznos volt, főleg a második küldiben.

Elit

Guardsman Marbo

Marbo kötelező tartozék, nevetségesen olcsó és elég táp. viszont könnyen hal. Ha nem jön be a demo charge dobás akkor már nem olyan hasznos. Elég könnyen meg tud halni.

Troop

2x Penal Legion

Én nagyon szeretem a büntető osztagokat. A 10 fős rendinges penal Starkennel a hátukban 31 ütést oszt le rohamból I4 S4-el a furious charge miatt. Sajnos ez csak a harmadik küldiben jött össze, ott meg végig szarul dobtam... De az assault 2-es illetve a pszichopata penal is nagyon jó.

Infantry Platoon
IP HQ
2x Grenade Launcher, Lascannon
2x Infantry Squad
Plasmagun, Lascannon

Standard IG egység. Főleg SM és CSM seregekre készültem, aztán egyet sem kaptam ki. A plazmákkal a három meccs alatt talán négyszer vagy ötször lőttem.

Fast Attack

2x Scout Sentinel multilaser

Az első csatában semmit nem csináltak, a másodikban hasznosak voltak, a harmadikban szintén nem csináltak semmit.

Heavy Support

Leman Russ Battle Tank

Jól működött kivételesen, a harmadik küldiben ő bírta a legtovább.

Az első küldetésben két bunkert kellett elfoglalni és tartani. Ellenfélnek Csubit kaptam, aki Eldákkal indult. Mint kiderült nem olvasta el a versenyküldetéseket, így nem igen volt felkészülve a 14-es páncélú bunkerekre. Ő hozott egy Farseert, amit becsatolt egy 5 fős Dire avanger osztagba, akik egy wave serpenteben (?) ültek, egy autarchot jetbikeon, két három fős jetbike osztagot, egy vipert és egy 3 fős warwalker osztagot meg még valami tankot heavy supportból, Falcont talán (ha jól emlékszem).
Kezdésre ő dobott nagyobbat, de átadta a kezdeményezést. A két sentinel és az egyik penal (pszichopaták) outflankeltek. A küldetés specialitásaként a többi gyalogos egységem deep strikekal jött be, a maradék járművek pedig tartalékból. Hihetetlen módon a négy deepstrikeoló egységből egy sem szóródott veszélyes helyre, rendben leérkeztek. Az Elda körben nem történ semmi, mivel benéztük a szabályokat és jetbikeok is kinmaradttak tartalékban, pedig nekik is DS-elni kellett volna... (bár szerintem én jobban jártam:).
Az én második körömben bejött a HQ-m a Chimerában, aminek örültem, és bejött Marbo is, aminek nem (a csata maradék részében nem is csinált semmit). A két squaddal megindultam a bunkerek felé, a többiek meg helyezkedtek. Az elda körben bejött a warwalker osztag és immobilra lőtték a Chimerát.





A harmadik körben bejött az egyik Sentinel, a rossz oldalon, és a Russ. A squadok megszállták a bunkereket. Straken és osztaga fedezéket keresett egy közeli erdőben, a Russ meg leszedett egy warwalkert. Csubi körében bejött a Falcon meg a Viper. A Chimera elvesztette a tornyát, az assault 2-es penál meg pár embert.



A negyedik körtől már kicsit homályosak a dolgok (lehet, hogy a korábbi körök sem pont így mentek le). Az biztos, hogy csak öt kört játszottunk. Én még kilőttem a Russal a szállító járművét, lelőttem három jetbikeot meg még egyet közelharcban az outflankelő penálokkal (ők kivételesen a jó oldalon jöttek be, nem úgy mint a Sentinelek). A csatát nyertem mivel több bunkert birtokoltam, mint az ellenfelem. 15-0 ide. Sajnos victory pontból nem szereztem sokat, csak 231-et (ennyit szedtem le az ellen 1000 pontjából; Ő 105 pontot kapott a kilőtt Chimeráért és egy fele erő alá vitt penal osztagért).



A második küldetésben a cél az ellenfél két objektívájának megsemmisítése volt. Ellenfélnek BoneHeartot kaptak, aki Dark Eldar sereggel játszott. A versenyen ez volt a legélvezetesebb csatám, nagyon izgalmas volt. A seregében volt három alap gyalogos osztag, oszatgonként valami spéci DE nehézfegyőval, két szállítójárműves osztag, az egyikhez hozzácsapva a HQ-ja, illetve két heavy support jármű, egyenként 3 kissablonos fegyóval. A játék nagy része alatt élt az éjszakai harc szabály is (dobni kell meddig lát el az egység, 2d5x3, a maximum 36").




Ismét én kezdtem a csatát. A két Sentinel és a két penal (assault 2 és pszihopata) maradt outflankelni. A többiek fölálltak. A Russra rögtön 11-et dobtam ami simán elég volt az egyik ellenséges osztaghoz. Maradtak is fenn négyen. Az ellenfelem cserébe kilőtte a Chimerát. A két Bodyguard és egy Flameres bele is halt. A második körömben bejött mindkét penal. Az egyikkel (Assault 2) becéloztam a jobb oldalhoz közelebbi objektívát, a másikkal (pszicho) pedig a bal oldali ellenséges osztagot. A Platoon HQ pedig elindult a másik objektíva felé.



Az sötét eldák megritkították a pszicho penált (három ember maradt fenn), viszont az egyik transport DS-ből leszóródott az asztalról BoneHeart pedig 2-est dobott a mishap tablán így elpusztult az osztaga... benne a HQ-val. A másik három kinmaradt jármű nem jött be, hála a Fleet Officernek.



Marbo viszont bejött az én harmadik körömben és sikerült jól eldobnia a demo chargeot. A középső tíz fős DE osztagból egy darab maradt fenn. A maradék pszicho penál berohanta a baloldali osztagot és (talán) egy eldát meg is öltek. Ez az osztag késöbb lefutott, miután ketten maradtak belőle (asszem a Russnak köszönhetően). A másik penal meg a IP HQ ment tovább az objektívák felé. Egész jól álltam. Erre bejött a két DE heavy és az egyik levitte az ép penal osztagot, a másik meg Straken HQ-ját apasztotta tovább 2 főre.
Cserébe az én negyedik körömben bejött a két Sentinel, most jó helyen és oldalba kapta a két siklót. Eredmény semmi... Lőttem a lascannonokkal is, eredmény 1 fegyver mínusz az egyik járművön... A penal osztag elvesztése miatt kénytelen voltam elindulni az egyik squaddal a jobb oldali objektíva felé. Közben a IP HQ beért talpkontaktba a másik objektívával. Sajnos csak egy 4 fős osztag volt, ami nem élte túl a DE heavy három kis sablonját.
Az ötödik körömben sikerült kilőnöm a két siklót a Sentinelekkel és a squadom is közelebb jutott az objektívához. A DE körben fixen bejött az uccsó DE egység, de mivel deep strike-olt, nem csinálhatott semmi mást. Sikerült kidobni, hogy legyen 6. kör. A Russ szétlőtte a transportot, a kieső osztagot pedig Marbo és Starken berohanta. Ezen a közelharcon múlt, hogy Wipe out lesz vagy sem. Hát nem lett az.



Marbo ugyan megölt 2 DE-t de cserébe ő is meghalt. Viszont Straken alulmúlta önmagát. 5 támadásból 3+-ra dobtam három darab 1-est, egy 2-est és egy darab 3-ast... Arra az egy találatra meg 2+-ra egyet dobtam... :(( Az osztag maradt a helyén. Igaz ugyan, hogy közben a squad beért az objektívához, de az idő is elfogyott és a 7. kört sem sikerült kidobni. Eredmény döntetlen, 5-5; egyikünk sem semmisített meg objektívát. Én szereztem 888 victory pontot, BoneHeart 480-at.

Harmadik küldetés volt a legrosszabb. A cél minél több ellenséges egység megölése volt, a HQ ért plusz pont járt, ha a saját HQ-m öli meg akkor meg még több. Ez a fajta küldi nemigen fekszik az IG seregnek. Ráadásul táblanegyedes felállás volt, így beszorultam az egyik sarokba.



És kikaptam egy ork motoros sereget... Gyorsak kemények és nehezen elpusztíthatóak. Wipe out lett a vége és sajnos engem mostak le a színről...





Ugyan sikerült lefuttatnom egy motoros osztagot, egy főre apasztanom egy másikat, amiben a HQ is volt, illetve a saját HQ-mal megölni az övét, de mivel az én seregemből nem maradt semmi, így 0-15-re kikaptam és még victory pontot sem szereztem.

Összességében jól éreztem magam, elégedett vagyok a teljesítményemmel is, sokkal jobban szerepeltem, mint vártam. Összesítettben holtversenyben a 10. lettem, ezzel a legjobb vagyok a 4 fehérvári induló közül:). Mondjuk az is igaz, hogy nem kaptam ki olyan kemény ellenfeleket, mint a többiek (se CSM se SM, phüü, micsoda megkönnyebbülés).
Az őszire is megyek, az biztos.

Hobbi, part III

Ahoy!

Ezen a héten készítettem el életem első teljes mértékben saját magam által készített figuráját, amiről rögtön öntőformát is készítettem.
A figura "faragás", illetve konvertálás, a figurás hobbi egyik nagy része. Én három részre osztom az asztali stratégiai játékokhoz kapcsolódó hobbit. Az első a Gyűjtés (Part I, Part II), második a Konvertálás-Festés, a harmadik pedig a Játék. Ez a három (vagy négy) rész kapcsolódik egymáshoz, de külön is kezelhetőek. A gyűjtésről már volt szó, így a következő témakör a Konvertálás-Festés. Ezek ketten alkotják a hobbi kreatív részét, de mindkettőről külön posztot írok majd. Most a konvertálásról lesz szó, mivel az időben a festés előtt van. (Itt főleg Games Workshopos figurák konvertációiról lesznek képek, de konvertálni persze nem csak ezeket lehet.)

Nos mit is jelent a konvertálás? Röviden annyit, hogy egy adott figurát megváltoztatunk, átalakítunk.


Tipikus konverziók. Baloldalon egy egyszerű alkatrész variálós, a jobb oldalon egy komolyabb munka, GS-sel.

Az hogy egy adott figurát mennyire változtatunk meg csak a saját képességeinktől függ, ugyanakkor vannak egyszerű konverziók, amiket bárki meg tud csinálni és vannak olyanok amik szinte már nem is konverziók, inkább a figura faragás témakörébe tartozik.
A legegyszerűbb konverziókat a különböző műanyag figurakészletek variálásával készíthetjük el. Vegyük például a fenti képet. A bal oldalon egy Tiszt látható a GW-s Imperial Guard seregemből. Ezt a figurát két különböző műanyag készlet kombinálásából hoztam össze. A figura a következő alkatrészekből áll: a lábak, a test, a fej, a karok, a hátizsák, a távcső, a pisztolytáska és a vállpáncélok. A láb és a test valamint a vállpáncélok a Cadiai gyalogos dobozból valók, a karok, a fej, a hátizsák és a látcső a Catachan nehézfegyveres dobozból, míg a pisztolytáska egy Space Marine-é volt. Egyedül a vállpáncélok jelentettek komolyabb munkát, mivel ezt a Cadiai kezekről kellett leszednem és egy kis maróval úgy kialakítanom, hogy fel tudjam tenni a Catachan karokra. De az gondolom látható hogy ez a fajta konverzió nagyon egyszerű és könnyű.
A GW ilyen szempontból nagyon jó, mivel rengeteg többrészes műanyag figura készlettel rendelkezik, amik nagyon könnyen kombinálhatóak egymással, és nem csak egy játékon belül. Pl a Warhammer Fantasy műanyag készletei is kombinálhatóak a Warhammer 40.000 készleteivel. Emellett a műanyaggal könnyű dolgozni.
Fém figurát konvertálni sokkal nehezebb és időigényesebb, de persze nem lehetetlen.



A sima bitz kombinálásnál már egy fokkal bonyolultabb a dolog ha használunk valamilyen modellező gyurmát is. Ez általában valamilyen két komponensű epoxy gyurma, aminek a két részét összegyúrva egy levegőn száradó könnyen megmunkálható anyagot kapunk. A két komponens leggyakrabban sárga-kék színű, az ebből kapott gyurma pedig zőld, ezért hívják ezt a fajta modellező anyagot Green Stuffnak (zöld cucc, szabad fordításban), röviden GS.
A GS-t használhatjuk egyszerűen csak rések tömítésére, ha két alkatrész nem illeszkedik pontosan, de készíthetünk a segítségével ruhadarabokat, kiegészítőket, illetve akár új végtagokat is a figurának.


A fenti figurán a zöld részek jelentik a GS-t. A kar teljes egészében újra lett alkotva.

Határt a képzeletünk illetve a képességeink szablyák meg, de ez utóbbi gyakorlással fejleszthető. Számomra a konvertálás jelenti a hobbi egyik legélvezetesebb részét (persze csak a gyűjtés után. Nincs is jobb mint ezreket költeni pár darab fém figurára... ;)
Végezetül még pár saját munka. A képek egy része WIP, ami a Work In Progress rövidítése, vagyis a munka folyamatban van, ergo még nincs kész.

Kilin, egy Lotr törpéből lett konvertálva western törpévé.

Az Imperial Guard ezredem parancsnoka, Sheyenne Montgomery ezredes.

Uruk-hai ostrompajzzsal. Ezt a figurát a Két torony várostrom jelenete ihlette.

Goblin prowler pajzzsal és kézi fegyverrel. Gyakran a konvertálás elkerülhetetlen, mivel gyakran előfordul, hogy az ember olyan figurát akar a seregében az asztalra rakni, mihez a játék gyártója nem adott ki hivatalos figurát. A goblin prowler (Lotr játékból) felszerelhető íjjal, kétkezes fegyverrel, egykezes fegyverrel valamint pajzsal. Viszont csak a kétkezes fegyvereshez vehető hivatalos figura.

Az egyik legelső konverzióm. Ezt a figurát azóta szétszedtem. Van hogy csak úgy kezdek el konvertálgatni, mindenféle konkrét cél nélkül. Csak elkezdek összepróbálgatni alaktrészeket, aztán vagy lesz belőle valami vagy nem.

Az első komolyabb konverzióm. Nagyon élveztem a készítést (bár a zászlót nehéz volt összehozni). A távlati tervek közt szerepel további 5 hasonló szamuráj gyíklovas készítése. Majd. Valamikor...

És ha a konverzió elkészült lehet elkezdeni a festést. De erről majd máskor.

Painting in the heat

Ezeket festem mostanában:

Nemsokára készen lesznek. Remélem.

The winner takes it all

Ahoy!

Az utóbbi 3 héten részt vettem életem első figurás stratégiai játék versenyén. A bolt ahol most dolgozom, rendezte és legnagyobb meglepetésemre nem lettem utolsó. Csak utolsó előtti :)
8 indulóból nem is olyan rossz, ráadásul a második csatámat esélyem sem volt megnyerni. Viszont a másik két csatámat élveztem. Ráadásul én voltam az egyetlen aki az első helyezettől pontot szerzett:) A másik két ellenfelét 20-0-ra verte, ellenem csak 14-7-et ért el :D
Azért továbbra is úgy gondolom, hogy a verseny eléggé kiöli a FUN-t a játékból. Mindenesetre a versenyszerű játék teljesen más élmény, mint egy baráti meccs. Majd még meglátjuk indulok-e a következőn.

Amúgy a szokásos lustaság miatt nem volt blogolás, de tervbe van véve egy hosszabb írás a figura festésről és konvertálásról, illetve ígértem egy bejegyzést a Starcrash című frenetikus filmről is. Valamikor az is meglesz

Cooool

Ho-Ho-Ho vagy valami.
Korán jött a mikulás (illetve későn a nyúl:)
Mindenesetre ezt hozta ma a postás:
16 csomagnyi Chronopia, összesen 20 figura, plusz két római öntőforma, amiket még ma szeretnék kipróbálni. Sikerült megszerezni az egyik legkirályabb figurát is, amivel valaha találkoztam. Erről van szó, bár a festés annyira nem jön be de a figura nagyon szuper! Alig várom, hogy kifesthessem (persze, ahogy magamat ismerem az még kb egy év mire elkezdem, plusz még két év mire be is fejezem...). A többi figura is nagyon szép (vagy érdekes:).

A Prince August meg a sírba fog vinni:(( Alig, hogy megjön a rendelésem tőlük, melynek egy része akciós volt, itt a következő akciójuk.... és most a maradék részt is akciósan vehetném, plusz a megspórolt pénzből még pár figurát. ÁÁÁÁÁÁ miért nincs még munkám???? Nem költhetek többet mert nem marad... (meg a szülők is kiakadnának, ha még több figurát vennék:) A szivem szakad meg:(

Clockwork Bear Workshop

Múlt héten elkészült a munkakötényem, végre. (ami azt illeti még hiányzik róla pár zseb...:)
A kötényt én terveztem és anyám varta meg. Viszont a díszítést is én csináltam saját kezüleg, kézzel varva.
Első sorban ólomkatona öntéskor fogom használni, de jó lesz akkor is ha valamit faragni fogok, vagy reszelek. Szeretem a steampunk-ot, innen a mechanikus maci ötlete. Amúgy nem ez az első macis dolog amit varrtam, az alább látható:
Ezt már jó régen vartam van legalább 2-3 éves. Az alsó felirat nyelvtanilag nem helyes, de hát ez van...:) A tesómén már jól van leírva. (Igen kettő van belőle, mindkettőt én vartam, igen fiú létemre a tűt is a kezembe veszem.)
A varrás is egy olyan dolog amivel alkotni lehet, én meg szeretek alkotni. Ez egyébként a trikó háta, az elején ez van:
Ez meg amin most dolgozom, illetve már egy éve legalább készül, de még eléggé az elején tartok. Nem mondom meg mi lesz, de itt egy kis ízelítő:

Hobby stuff

Én sem vagyok teljesen normális. Nem elég hogy blogolok itt, meg a másik helyen (persze nem szakadok bele a blogolásba, átlag havi két bejegyzéssel :), inditottam egy harmadikat is. Ami igazándiból nem is blog hanem log:) Itt lehet megtekinteni: The Clockwork Bear Workshop
Angol tudás ajánlott, de ha az nem megy vannak képek is :D Oda fogom felrakni a hobbival kapcsolatos dolgokat. Ez nem jelenti azt hogy itt nem folytatom a mániám (figurák:) részletezését, csak itt egy átfogóbb leírást fogok adni, ott meg konkrét dolgok lesznek. (Ez sem lett túl érthető, de majd meglátjátok. Vagy nem, ha szokásosan lusta leszek.)

Hobby, part II

Ideje már, hogy picit hosszabban is blogoljak, szóval most folytatom a hobbimat tárgyaló részt.

Wargame. Ez a figura gyűjtögető hobbim egy másik aspektusa. Pontosabban szólva, amit én művelek az tabletop strategy game, amit magyarul táblás startégiai játéknak hívnak, bár a fordítás nem tökéletes, mivel itt a tabletop nem táblát, hanem asztal tetőt, asztalon játszottat jelent. Magának a wargame-nek több alfaja van itt lehet tájékozódni.

Hogy mi is a tabletop strategy game (TSG)? Röviden szólva két vagy több ember egy átlagban 120x120-as asztalon kis figurákat tologat különböző szabályok szerint, vagyis még rövidebben és egyszerűbben, ahogy egyesek mondják, babázik:) Most ugye jöhet a kérdés, hogy miii? Felnőtt emberek is babáznak? Muhhaha…

Hát igen, külföldön igen népszerű ez a hobbi, ami jóval több egyszerű babázásnál. Nem GI Joekat ütögetünk egymásnak, ovi style. Ahogy már fentebb is írtam a TSG-t asztalon, általában 6-52 mm-es nagyságú, műanyag vagy fém figurákkal játsszák. Két nagy csoportja van: 1. történelmi játékok, 2. nem történelmi játékok.

Az első pontba tartoznak azok a játékok, amelyek egy történelmi csatát játszanak újra, általában kor- és élethűen. Ez esetenként komoly kutatásokat is igényelhet, minél régebbi a csata, annál kevesebb lehet róla az információ.

A második pontba tartozik minden más. Fantasy, sci-fi, alternatív világok. Ezekben kitalált lények, leggyakrabban a klasszikus elf-ork-törp-ember kvartett szerepel. Ők amolyan klasszikusok. Szerepelhet ez fantasy világban vagy az űrben, esetleg egy alternatív földön.

A két csoport közt lehetnek összemosódások, például, ha történelmi seregekkel és szabályokkal olyan csatát játszunk, ami nem történt meg.

És most jöjjön a lényeg! A figurák. Ugyanis mint írtam, ezeket a játékokat figurákkal játsszák, amik ugyebár gyűjthetőek. Az előző hobbis blog bejegyzésemben leírt 1/72-es és öntött 28 mm-es figurák is használhatóak erre.

Hol is kezdjem? Annyi féle, fajta van…

Kezdem az elején. Úgy 13-14 lehettem, amikor az interneten először bukkantam figurákra. Akkor már rendelkeztem egy-két ólomkatonával (Sümegről, a Hadtörténeti Múzeumból). Ha jól emlékszem akkor a szóban forgó figurák a Games Workshop Warhammer Fantasy-hoz kiadott törpjei voltak (a honlapjuk sokkal puritánabb volt még anno, persze azóta eltelt 8-9 év; az akkori törpicsekek azóta már classicnak számítanak). Persze akkor még csak a nyálamat csorgattam a képekre, esélyem se volt szerezni belőlük. Nem csak az áruk (akkor kb 300 fontnyi figurát álmodtam össze magamnak, ami most sem kevés pénz, de akkor…) és a fellelhetőségi helyük miatt (a Trollbarlangról csak később szereztem tudomást). Ott voltak/vannak a szülők is, akik azért felügyelték, hogy mire költöm a zsebpénzem. Törpék? Fémből? Fontért? Bahh, vegyél valami értelmes dolgot. Úgyhogy inkább modelleztem, repülők, tankok a szokásos. Ekkor kezdtem megalapozni az 1/72-es gyűjteményem.

Aztán kijött az első Gyűrűk ura film és a GW kiadott egy a film licencén alapuló stratégiai játékot. Ekkor már idősebb voltam, több tapasztalatom volt a szülők manipulálásában:), és mivel a Gyűrűk urát mindenki szereti a családban, könnyebben eladható. Azért ez sem ment könnyen, de valamikor 2003 második felében (pontosan már nem emlékszem, lehetséges, hogy korábban; a memóriám még mindig nem túl jó) megszereztem az első figuráimat, a A Gyűrű Szövetségét. Kilenc fém figura, Gandalftól Samuig, az egész csapat. (Balra az egyik első festői próbálkozásom. Azóta azért már fejlődtem:) Nem sokkal később megkaptam a második filmhez kötődő alapdobozt, benne egy szabálykönyvvel, 24 ork harcossal és 12 rohani lovassal. És itt elindult a lavina szép lassan.

Főiskolás éveim első évében Budapesten laktam egy köpésre a Trollbarlangtól, ami a GW termékek legrégebbi hazai forgalmazója, szóval el lehet képzelni:)

Azóta már nem csak Gyűrűk Ura figuráim vannak, hanem Warhammer 40K-s, Privateer Press, Ral Partha, Reaper, Warzone és Chronopia, Urban War stb. És a kollekcióm egyre csak nő (bár kisebb ütemben, mint szeretném:)

Nos egyenlőre ennyi, később, majd írok a festésről, konvertálásról, meg az egyes gyártókról. Valamikor. Majd.

Hobbi, part I

Már régóta szerttem volna blogolni a hobbimról (az egyikről a sok közül:). De valahogy eddig nem jött össze. De most! Hah!
Szóval nem rég volt a szülinapom, és kaptam pár tök jó dolgot, meg vettem is, így ismét bővült a gyűjteményem. Sőt, a közeljövőben szintén fogok egy nagyobb tételt vásárolni. (Na ennek így nincs sok értelme) Ja igen, hogy mi is a hobbim? Dobpergés és tadamm: Ólomkatonákat gyűjtök, illetve mindenféle figurákat, főleg fémből, de sok van műanyagból is. Persze nem akármilyen figurákat.

Darabszámra a legtöbb az 1/72-es méretarányú törénelmi figurákból van. Ezek azok amiket a legtöbb játékboltban illetve modellboltokban lehet kapni. Magyaroszágon a legtöbb helyen Italeri, Revell és Zvezda gyártmányú figurákat árulnak, de elvétve kaphatók más gyártók termékei is (játékboltokban; modellboltokban lehet nagyobb választék is a gyártók között, de van olyan is ahol figurákat egyáltalán nem árulnak).

Történelmileg az ókortól egészen napjainkig vannak figuráim. Rómaiak, Karthágóiak, lovagok, amerikai polgárháborús figurák, zuluk, francia idegenlégiósok, második világháborús katonák, vietcongok stb.
Ezekből közel 3000 darabom van, ennek még legalább a fele kereten a dobozában tartózkodik. Úgy 700-800 van valamilyen szinten kifestve, kb 100 teljesen. Ezekről már csak a lakkozás hiányzik. Lakkozva 5-6 darab van:) És ezek még csak az 1/72-esek.


Ott van még ezen hobbim egyik legérdekesebb aspektusa, az ólomkatona öntés. Igen, igen én magam is öntök ólomkatonákat. Nos, hát nem igazi ólomkatonák, mert nem ólomot használok (mérgező, meg macerás), hanem cinkbádogot-botforrasztóónt. Ez relatíve olcsó és egészen szép eredményt ad. Szoktam ún. fehér fémet, vagy modell fémet is használni, ez direkt figurák öntésére való. Az öntés igen egyszerű: fogok egy darab fémet, belerakom az olvasztó tálkába és rezsó vagy tűzhely felett megolvasztom. Ha megolvadt beleöntöm az előkészitett öntőformába. Ezután már csak kicsit kell várni, hogy kihüljön és kilehessen venni, a kész figurát. Sajnos az öntőformákat nem én készítem, egy Prince August nevű cég gyártja őket, én tőlük veszem. Nagyon jó kis cég, nagy valásztékkal. Nekem 25 mm-es Napóleoni és szintén 25 mm-es Fantasy öntőformáim vannak. A kiöntött figurákat ki is festem, ami elég időigényes munka, bár nem annyira mint, az 1/72-esek festése. Ezekből is van már legalább 200 darab és kb a felük van kifestve.

Mára ennyi, legközelebb majd bemutatom a vásárolt gyűjteményemet (azokat a figurákat amiket nem én festettem:), illetve a hobbim wargame-es oldalát.